2012. június 25.

Kreativitás? Az meg mi? - június 6., szerda (beszámoló)

„Én egyébként sem vagyok kreatív!” Te hogy vagy ezzel? Te sem vagy az?  Akkor ez egy nekünk való hely! Egy kreatív homokozó! Persze a hely megalkotója azonnal cáfol mindenkit: ez nem igaz, kreativitás mindenkiben ott VAN. Vagy élünk vele, vagy nem. A bölcs gondolattal Rita Bakradze - a Kreatív Homokozó egyik megálmodója – mindannyiunkat arra bíztat, hogy higgyük, tudjuk magunkról, hogy számtalan dologra képesek és bizony kreatívak vagyunk!

Rita iparművész, Rigában végzete el az iparművészeti főiskola fémművesség szakát, később azonban rájött, hogy a színek és a puha anyagok az ő világa, és áttért a textilre. Eredeti szakmájában nem dolgozott, inkább a kultúrát, a kulturális területet választotta, ám amikor 3 éve megszületett a kisbabája élete új fordulatot vett! A két kezével akart alkotni, új dolgokat teremteni, saját technikákat kitalálni. És akkor találkozott Szerafin Timivel és hamar rájöttek, hogy annyi a közös bennük, hogy együtt indítanak egy közös vállalkozást „Kreatív Homokozó” néven.

A homokozó célja a kreatív újrahasznosítás, ahol nemcsak különféle anyagokat, hanem hangulatokat, élményeket is újraértelmezik, újrahasznosítják, így a homokozó lehetőséget nyújt az ökologikus, környezetkímélő együttgondolkodásra is. A célcsoportot főleg anyukák, illetve dolgozó nők jelentik, akiknek nincs idejük magukra, a belső világukra, akik itt feltöltődhetnek, értéket teremthetnek. Ebben a közösségi létben meg tudják beszélni személyes dolgaikat, problémáikat, ötleteiket. Ritáék homokozó klubjában erre havonta egyszer van lehetőség. Ezeken az alkotó délutánokon minden alkalommal új témát dolgoznak fel, interaktív, játékos formában. Az alkotó elmélettől indulva, megvizsgálják, feldolgozzák annak lelki vetületét és a végén megszületik valami új, egy saját alkotás!

Ritáék termékeinek nem kell cégér! Itt van mindjárt a névjegykártyájuk!  Saját gyártású papírból és puha pulcsifilcből készült, egyedi, színes, mutatós darabok!  A füzetborítójukból is csak egy-egy példányt készítenek, finom anyagból, gyönyörű színekkel, főként absztrakt mintákkal, de néha feltűnik egy-egy letisztult forma, mint például egy szép női arc, egy kecses hölgy, egy űrhajó és még lehetne sorolni! Honnan a sok inspiráció? Ritát megihlette már egy esős délután, egy télbúcsúztató szép este, egy vers, sőt egy hang is az utcán. Persze a szomorúság, egy-egy rosszabb hangulat is hozhat ihletett állapotokat, de az alkotás, mint mindig – akkor is a legjobb terápia!

A homokozó nem régen indult, de már számos visszajelzést kapnak az interneten, ahol saját bloggal is jelentkeztek (www.homokreativ.blogspot.com), és eléretőek a facebookon is, de a Meskán (www.zelnice.meska.hu) is vannak termékeik. Ezen kívül találkozhatunk velük különböző vásárokban (például a Wamp), rendezvényeken (ahol rendszerint foglalkozásokat is tartanak), és szeptembertől on-line tanfolyam elindítását tervezik.

A beszámolót készítette: Farkas Márta, a Nőtárs Alapítvány önkéntese
Kézművesnők európai találkozója Budapesten - 2012. június 3-7.
Meg tudod csinálni! - Új lehetőségek nőknek vállalkozást indítani

Kreatív Homokozó - Rita Bakradze

Kreatív Homokozó - Rita Bakradze

Kreatív Homokozó - Rita Bakradze

Neked a divat mondja meg, hogy ki vagy? - június 6., szerda (beszámoló)

Hát, ha nem is a divat, de egy autóversenyző és egy színésznő nagy hatást tud tenni az emberre, így történt ez Molnárné Kővári Györgyivel is, aki látta Jenson Button formai 1-es autóversenyzőt és Nicole Kidman ausztrál színésznőt a magyar, kalocsai mintával díszített ruhában megjelenni. Györgyinek több sem kellett, gondolt egyet, elindítja saját vállalkozását, ahol kalocsai mintával díszített pólókat, táskákat díszít. A gondolatot tettek követték, és egy hónapja elindult a vállalkozása! 

A cél az volt, hogy a népművészeti elemekkel tarkított divat ne csak egy nyári emlék maradjon, hanem a mindennapok viselete - itthon és persze külföldön is. Györgyi úgy gondolta, hogy a minta tényleg szép, és a szolid mérete jól mutat a fekete és fehér pólókon, lenvászon táskákon. A termékek anyaga, ára, mintázata, fazonja úgy készült el, hogy alkalmas legyen arra, hogy mindennapi viselet tartozéka legyen, ne csak egy emlék egy nyaralásból, kirándulásból, városnézésből hazajövet.

És hogy honnan van a kötődés a népi motívumokhoz?  Talán 14-15 évvel ezelőtt kezdődött, amikor Györgyi elvégzett egy mézeskalács-készítő tanfolyamot. Azt mondja ott dőlt el minden. Ott fedezte fel, ott élte meg annak az élményét, hogy a saját két kezével mi mindent tud megcsinálni, alkotni. Később jött egy szabásvarrás-tanfolyam, ami újabb élményeket hozott és utána már csak egy lépés volt Button!

Györgyi egyébként külkereskedelmi üzemgazdászként végzett, ebben a szakmában dolgozott sokáig, ma is ez az alaptevékenysége (emellett elnökségi tag a Magyar Üzletasszonyok Szövetségében) és a kalocsai mintás pólók jelenleg a hobbi, és később…?

Egy új vállalkozásnál rengeteg terv, ötlet van, Györgyi is így van ezzel. Tervezi például, hogy megjelenik a Meskán (www.meska.hu) és persze a saját oldal ötlete is felmerült. A vásárok kézenfekvőnek tűnnek, ahogyan az ajándékboltok, gyógyfürdők is.

És persze a termékek skáláját is bővíteni szeretné, szóba került a nadrág, a hajpánt és a telefontok is, sőt már a mintadarabok is készülnek!

A beszámolót készítette: Farkas Márta, a Nőtárs Alapítvány önkéntese
Kézművesnők európai találkozója Budapesten - 2012. június 3-7.
Meg tudod csinálni! - Új lehetőségek nőknek vállalkozást indítani

Button - Molnárné Kővári Györgyi

Button - Molnárné Kővári Györgyi



Emlékeztek még? Milyen volt a nagyi éléskamrája? - június 6., szerda (beszámoló)

Bizony volt ott minden, mi szem-szájnak ingere! Hát nem könnyű felsorolni, az biztos! Így van ezzel Bozsó Anna, a Stelázsi Bolt tulajdonosa is, aki azt tűzte ki célul, hogy a „stelázsi” ma újra értelmet nyerjen, sőt!  Roskadozzon a polc sok befőtt alatt! 

Túlzás nélkül állíthatom, sikerült! Persze, itt és most a „Mindent a szemnek, semmit a kéznek!” felszólítással nem sokra mennénk! Azonnal kézbe kell venni a gyönyörű üvegeket, megnézni a különleges címkéket, ismerkedni a természetes zamatokkal, kóstolni a finom ízeket! És hogy miről is beszélek tulajdonképpen? A teljesség igénye nélkül: van itt például tökmagolaj, diókrém, eperlekvár, különféle mézek, olajok, ecetek, de megtaláljuk a szürkemarha-kolbászt, a különféle sajtokat, a finomabbnál finomabb csokoládékat és persze a spájz ékét, a savanyúságot is!

A Stelázsi küldetése kettős. Egyrészt nem hagyták/hagyják veszni a finom, hagyományos, eredeti ízeket! A vidéken élő háziasszonyok még ma is emlékeznek azokra a receptekre, amit generációról, generációra megtanultak, így aztán a múltból jelen, a jelenből pedig várhatóan jövő lesz! Másrészt a Stelázsin keresztül 70 kistermelő tud megjelenni a piacon, akik persze továbbra is az előállítással foglalkoznak, de Annáék nélkül valószínűleg - például egy zalai völgyfaluból - nehezen jutna el a savanyúság a vásárlókhoz.
A régi, különleges receptek értékén túl, még külön érdeme a termékeknek, hogy hagyományosan, kézzel készítik őket, megőrizve azt a természetes íz-harmóniát, amire talán még emlékszünk, a színező- és adalékanyagok előtti időkből.. Így aztán azt is tudjuk mit eszünk, mármint, hogy valójában mi kerül az asztalra. Anna hangsúlyozta, hogy nem bioboltról, bio-készítményekről, hanem házi készítésű, eredeti íz-világú, megbízható, eredeti és garantált minőségű termékekről van szó.

És hogy hol kóstolhatunk bele a csodákba?  Az üzleten (www.stelazsi.com) kívül számos budapesti és vidéki rendezvényen (Budai Gourmet, Gyulai Pálinkafesztivál, Wamp, Gozsdu udvar) jelent már meg a Stelázsi íz-kavalkádja. A piacokon, vásárokon kívül egyre jellemzőbb, hogy szállodák, éttermek is igénylik a valódi, hamisítatlan ízeket. És nem csak a hazai közönség érdeklődik! A rumos meggy- és a fahéjas szilvalekvár külföldön is (Németország, Ciprus, Lengyelország) kelendő!

A beszámolót készítette: Farkas Márta, a Nőtárs Alapítvány önkéntese
Kézművesnők európai találkozója Budapesten - 2012. június 3-7.
Meg tudod csinálni! - Új lehetőségek nőknek vállalkozást indítani

A Stelázsi asztala

Stelázsi - Bozsó Anna (jobbra) és Farkas Márta (balra)



Talán nem tűnik közhelynek, ha azt mondom, nincsenek véletlenek… - június 6., szerda (beszámoló)

Christine Brückner évekkel ezelőtt Németországban ismerkedett meg a kosárfonással, egy terápia alkalmával. A terápia annyira jól sikerült, hogy azóta is ez a hivatása, az élete! Annyira beleszeretett ebbe a technikába, a természetes anyagokba, hogy mára a szenvedélyévé vált, ennek él. Bár korábban is foglalkozott kézműves munkákkal, de ekkora hatást egyik sem tett rá.

A terápiának időközben vége lett és később, az élet úgy hozta, hogy Christine munkanélküli lett, és akkor eszébe jutott a kosárfonás! Persze először csak a család és az ismerősök gyönyörködhettek a szebbnél-szebb, különböző méretű, formájú kosarakban (ceruzatartó, falidísz, tojástartó, gyertyatartó, kenyeres- és gyümölcsöskosár), de később megtalálta az igazi közönségét, a gyerekeket is! Azóta rendszeresen hívják az óvodák, iskolák, ahol rendszeresen tart foglalkozásokat. Időnként 45 kisgyermek figyeli mi is készül a sok fűből, tobozból, a különleges – rotang - pálmából, a színes bogyókból, és a gyönyörű fonalakból.

A visszajelzések önmagukért beszélnek, hiszen Christinet az oktatási intézmények évről-évre újra felkérik, ezenkívül vannak újabb érdeklődők is, akik az otthonaikban szeretnék megkapni, megismerni a kézműves tapasztalatokat, így még személyesebb kapcsolata nyílik az alkotás örömének, szenvedélyének bemutatására.

Christine ma már vállalkozó. A praktikus, színes termékek a saját honlapján, piacokon, családi hotelekben vásárolhatóak meg.

Christine arcán látszik, hogy boldog, azt csinálja, amit szeret! Mert ő tudja a titkot: amikor valamit az élet az utunkba hoz, az nem véletlen, mert azok ugye nincsenek!

A beszámolót készítette: Farkas Márta, a Nőtárs Alapítvány önkéntese
Kézművesnők európai találkozója Budapesten - 2012. június 3-7.
Meg tudod csinálni! - Új lehetőségek nőknek vállalkozást indítani

Christine Németországból (jobbra)

Christine Németországból (jobbra)

Christine Németországból (állva)

Aktív nők klubja – a kezdetektől napjainkig - június 6., szerda (beszámoló)

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer Litvánia, és benne öt aktív nő – akik elhatározták, hogy létrehoznak egy klubot, azzal a céllal, hogy egy jót beszélgessenek, gondolatokat cseréljenek. Később már többet akartak, saját városukat vették birtokba, foglalkozásokat, jótékonysági koncerteket szerveztek többgyermekes családoknak. A klub már itt elérte, sőt túllépte a célját, de ők még ennél is aktívabbak voltak!

Következő lépésként kézműves szakembereket hívtak, akik tanfolyamot tartottak részükre, de létszám addigra már elérte a 20 főt. A közelmúltban virágokat ültettek egy óvodában, miközben megmutatták a kicsiknek, hogyan kell virágot gondozni, locsolni. A legutóbb pedig egy színdarabot állítottak színpadra, természetesen a nők életéről, mondanom sem kell: nagy sikerrel!

Mindannyiuknak van főállása, a klub azután jön. Változó rendszerességgel - hetente, kéthetente, de arra is volt példa, hogy mindennap találkoztak – a rendezvényektől függően. Más városbeli klubokkal is tartják a kapcsolatot, sőt, részt vesznek újabbak szervezésben is! Tavaly a 7. születésnapjukat ünnepelték, és néhányan elgondolkodtak, hogyan tovább.  A válasz persze magától értetődött: az nem lehet, hogy vége legyen! Úgy is lett, hiszen ez már régen több, mint egy klubtagság, ez már barátság! A barátnők között van képzőművész, és varrónő is. Az előbbi a szakma rejtelmeibe avatja be a őket, az utóbbi pedig egyedi tervezésű egyen(!)ruhát varrt a csapatnak! Ezenkívül láthatunk még a termékek között fehér kötött bébi cipőt, női - gyönggyel díszített - nyári kesztyűt és horgolt sapkát is.

Ennyi nő, ennyi éven át, ilyen szeretetben, jókedvben, ennyi ötlettel, ilyen jótékonyan? A titok egyszerűnek tűnik: a klub vezetője, Aurélia nem szereti a nők közti intrikát. Csak ennyi lenne? Nem egészen. Ennél több kell! Aurélia még másban is példát mutat nekik, ő az, aki meglátja a többiekben a jót, aki megdicséri, segíti őket, és aki megmutatja azt is, hogyan figyeljenek egymásra.

Megkérdeztük, hogy van-e felvétel a klubba, de sajnos nem jártunk sikerrel. Mit lehet tenni? A jó példa ragadós! Megcsináljuk a saját klubunkat!

A beszámolót készítette: Farkas Márta, a Nőtárs Alapítvány önkéntese
Kézművesnők európai találkozója Budapesten - 2012. június 3-7.
Meg tudod csinálni! - Új lehetőségek nőknek vállalkozást indítani

Meg tudod csinálni - Litvánia

Meg tudod csinálni - Litvánia

Meg tudod csinálni - Litvánia

Meg tudod csinálni - Litvánia

Meg tudod csinálni - Litvánia


2012. június 20.

„Bődületes mérgezés van a fürdőszobában. Vödörbe söpörtem mindent...” - június 6., szerda (interjú)

Interjú Kövesdi Zsuzsával, a szappanvölgy.hu tulajdonosával és kézművesével

B.K.: Mit kell tudnunk a „Szappanvölgy”-ről és termékeiről?

K.ZS.: Teljesen természetes alapanyagokból készítek szappanokat, nem használok szintetikus színeket és illatokat, csak azt, amit össze tudok szedni, úgymond, akár a konyhában vagy a piacon, vagy bármilyen, a természetben megtalálható alapanyagokat. Azért fordultam ebbe az irányba, mert észrevettem, rájöttem – és innentől kezdve már nem volt visszaút –, hogy iszonyatos mérgek vannak a fürdőszobákban.

B.K.: Ez így van.

K.ZS:: Miután az ember már rendet rakott a konyhában és ott már körülbelül biztonságosan mozog az egészséges dolgok terén, akkor utána rádöbben, hogy valami bődületes mérgezés van még a fürdőszobában, amit ha az ember egyszer kitakarít, akkor ott nem marad bent más. Semmi nem marad bent, minden kihullik. És akkor ott el kell kezdeni megtalálni az alternatív dolgokat.

B.K.: Én is csináltam ilyen nagytakarítást egyszer. Meg is telt a szemetes.

K.ZS.: Pontosan! Ugyanezt csináltam. Vödörbe söpörtem mindent... Teljesen üres lett a fürdőszobám. Úgyhogy elgondolkoztam, mivel fogok most fürdeni, hajat mosni, mosni, mosogatni, fogat mosni, arcot krémezni... és hát rájöttem, hogy semmim nem maradt. Haha!

B.K.: De jó érzés volt, nem?

K.ZS.: Nagyon jó érzés volt!

B.K.: Akkor innen ered ez az ötlet, a szappanvölgy ötlete?

K.ZS.: Először én is csak vásárolni kezdtem ezeket a szappanokat, majd volt, amit magamtól megtanultam, hogyan kell készíteni. Például először a krémkészítést. Aztán én kezdtem ellátni krémekkel a családot. De sokáig vásároltam ezeket a szappanokat és egyszer csak el kezdett az is érdekelni, hogy vajon hogyan készül. És megtanultam.

B.K.: Hol tanultad meg?

K.ZS.: Van egy ilyen hely Pesten, ahol megmutatták nekem.

B.K.: Elmentél egy szappanfőző mesterhez?

K.ZS.: Nem volt szappanfőző mester. Egyszer csak kaptam egy hírlevelet, hogy valamelyik Waldorf iskolában lesz egy ilyen bemutató. Elmentem, megnéztem, és nagyon tetszett! Aztán nekiálltam egyedül csinálni de éreztem, hogy hú, azért még nagyon sok dolog hiányzik. Miért ilyen, miért olyan, nem úgy alakult... Egy csomó kérdés volt bennem. Aztán elmentem egy iskolába, ami nagyon sokféle szappantanfolyamot tart. Ebből végül az lett, hogy elvégeztem a teljes modult.

B.K.: Ez meddig tartott?

K.ZS.: Hat szombat volt, de teljesen magam alakíthattam ki, hogy mit mikor tanuljak. Meg közben persze nagyon sok tapasztalatot szereztem, a gyakorlás során, illetve mások tapasztalataiból is tanultam.

B.K.: Végül is, az eredeti ötlettől az üzletig mennyi idő telt el?

K.ZS.: Hát, nálam azért lett ez egy kicsit felgyorsítva, mert ősszel elég nagy változás történt az életemben és ott nem volt idő egy kellemes átmenetre. Hirtelen kellett dönteni és úgy döntöttem, hogy erőteljesebben követem ezt a vonalat, nem csak a barátok és a család ellátásának szintjén.

B.K.: Tehát durván egy év alatt belevágtál az üzleti vállalkozásba.

K.ZS.: Még rövidebb is volt. Csak hát a szappan, mivel kozmetikai terméknek minősül, ezért nagyon komoly az engedélyeztetési eljárás. Szóval nem működik, hogy kitalálom és holnap piacra viszem.

B.K.: Aztán sikerült ezt is megoldani.

K.ZS.: Igen, de hónapok kellettek hozzá. Nagyon sokáig tartott. Papírok, hivatalok, stb.

B.K.: És megérte?

K.ZS: Hát, anyagilag azért még lenne mit behoznia. Egyébként meg szívesen csinálom és az nagyon jó érzés, hogy az embereket – azokat, akik még nem nagyon ásták bele magukat a témába –, meg lehet győzni és egészség-tudatosságra lehet ösztönözni. Ez az egyik komoly küldetés ebben. Akinek pedig ismert a téma, az már keresi a termékeket, és azt is tudja, hogy miért keresi.

B.K.: Hogyan értékesíted a szappanokat?

K.ZS.: Fent vagyok az interneten, de az a tapasztalatom, hogy nekem a személyes kontaktus erősebb. Amikor ott vagyok, odateszem a munkám mellé az arcomat és személyesen is képviselem a szakmai tudást. Ez alapján az emberek nagyobb bizalommal vásárolnak. Utána pedig tudják, hogy megtalálnak újra és visszajönnek elmondani a tapasztalataikat. És ez jó!

B.K.: Ahhoz, hogy anyagilag jobban érezd magad, elégedettebb legyél, ahhoz szerinted még mit kellene tenned vagy fejlesztened?

K.ZS.: Hú, rengeteget kellene ehhez fejlesztenem, főként a marketinget. Ott rengeteget kell még tanulnom és csinálnom, mind az internetes kereskedelemben és még több vásári megjelenés során is.

B.K.: Megfordultál már máskor is ehhez hasonló szakmai rendezvényen?

K.ZS.: Voltam nemrégiben egy vállalkozás-indítást segítő programon. Itt most csak kiállító vagyok,
de szívesen eljöttem volna tegnap is, ha sikerül, a szakmai konferenciára.
B.K.: Segítenek az ilyen események?

K.ZS.: Igen, de nagyon sok mindent át kell ültetnem még a gyakorlatba, akkor fog segíteni igazán.

B.K.: Köszönöm a beszélgetést és további jó munkát!

Az interjút készítette: Balogh Katalin, a Nőtárs Alapítvány önkéntese
Kézművesnők európai találkozója Budapesten - 2012. június 3-7.
Meg tudod csinálni! - Új lehetőségek nőknek vállalkozást indítani


Szappanvölgy - Kövesdi Zsuzsa

„Közösen indítunk honlapot, mert a termékeink is kiegészítik egymást.”- június 6., szerda (interjú)

Interjú a bolgár csoport egyik kézművesnőjével, Ani Yoveva-val

B.K.: Először vesz részt egy ilyen programon?

A.Y.: A szervezet (Nőtárs Alapítvány) bolgár partnerei vagyunk. Egy közös találkozó során mutattuk meg a kézműves termékeinket a magyaroknak. Tetszettek nekik és eszükbe jutottunk ennek a programnak a kapcsán, így meghívást kaptunk.

B.K.: Ön szakmaszerűen végzi a kézművességet vagy hobbiként?

A.Y.: Ez egy hobbi. De meg fogjuk próbálni átalakítani a munkánkká. Mert szeretjük.

B.K. Akkor ez is volt a céljuk ezen a programon, hogy megtanulják, hogyan lesz hobbiból üzletszerű munka?

A.Y.: Igen, és nagyon érdekesnek, hasznosnak találtuk a szemináriumokat. Remélem, a tanultakhoz lehetőséget is találunk majd a gyakorlati megvalósításhoz.

B.K.: Volt valami kiemelkedően fontos tudás is, amit itt szerzett meg, ezen a programon?

A.Y.: Megtanultuk például, hogy az internet elengedhetetlen a termékek eladásához. Eddig sosem próbáltuk használni értékesítésre. Úgyhogy a találkozó hatására ezt is biztosan meg fogjuk tenni.

B.K.: Praktikus ötleteket is kaptak ahhoz, hogyan kell az internetes jelenlétet felépíteni?

A.Y.: Igen, például a webshop kapcsán.

B.K.: Akkor most hazamennek és készül egy weboldal webshoppal?

A.Y.: Igen. Közösen fogjuk elkészíteni, mert a termékeink is kiegészítik egymást, többféle igényt tudunk így kielégíteni.

B.K.: Vásárokban, piacokon is próbálnak majd árusítani?

A.Y.: Nem. De tervezünk egy bemutató központot, ahol megmutatnánk, hogy hogyan készítjük a munkáinkat, milyen ma a bolgár kézművesség. A saját városunkban, annak valamilyen központi, turisták által látogatott részén volna ez, ahol szintén tudnánk árusítani is.

B.K.: Milyen élmény volt a program során más országok kézműveseivel kapcsolatba kerülni?

A.Y.: Sok új ötletet kaptunk például a saját munkánkhoz.

B.K.: Mi tetszett a legjobban ez alatt a pár nap alatt?

A.Y.: Nem is tudom. Minden! Minden nagyon tetszett!

B.K.: Ezt örömmel hallom.

A.Y.: Tényleg így gondolom!

B.K.: Kapcsolatban maradnak a program más résztvevőivel, most, hogy a kétéves projekt befejeződik?

A.Y.: Persze, megvannak az e-mail címek és Facebook-on is tartjuk majd a kapcsolatot és folytatjuk a közös terveket, ötletelést.

B.K.: Sok sikert kívánok hozzá!

A.Y.: Köszönöm!

Az interjút készítette: Balogh Katalin, a Nőtárs Alapítvány önkéntese
Kézművesnők európai találkozója Budapesten - 2012. június 3-7.
Meg tudod csinálni! - Új lehetőségek nőknek vállalkozást indítani

Ani Bulgáriából

„Nem csak a mindennapi gondok vannak, amik megoldásra várnak, meg a rutin és a bénaságok.” - június 6., szerda (interjú)

Interjú Irena Ignatovával (jelenleg „hobbi művész”, leendő kézműves)

B.K.: Hogy telt az utóbbi pár napod itt Budapesten? Sikeres, hasznos volt ez az esemény számodra?

I.I.: Igen, nagyon érdekesnek, nagyon sikeresnek éreztem. Nagyon érdekes emberekkel, motiváló személyiségű nőkkel találkoztam itt, akik arra sarkalltak többünket, hogy csináljunk mi is az övékhez hasonló dolgokat, sikeres tevékenységeket. Szabadidőnkben pedig rendkívül szép helyekre látogattunk el, úgyhogy összességében azt gondolom, nagyon jól sikerült ez a szeminárium. Azt hiszem, az egész projekt - aminek ez a budapesti program a záróeseménye -, nagyon sikeres volt.

B.K.: Mi volt számodra a legmaradandóbb, legfontosabb dolog, amit itt tanultál vagy tapasztaltál?

I.I.: A legfontosabb dolog, amit megtanultam, az az, hogy bárki sikeres lehet. Ha megpróbálja. De meg kell próbálni. Csinálni valamit, ami inspiráló az ember számára, valamit, amiben jó, és amiben benne van a lelke, ami boldoggá teszi. Talán ez önmagában egy recept a sikerre. Nekem ez volt a legfontosabb meglátásom.

B.K.: Szereztél praktikus, technikai ismereteket is?

I.I.: Én valójában nem vagyok művész, nem foglalkozom üzletszerűen kézművességgel, de a bolgár kézművesnők, akikkel ide érkeztem, azt gondolom, sok hasznos tapasztalattal gazdagodtak. Sikeres volt a nemzetközi tapasztalatcsere, például az, hogy megismerhették, milyen értékesítési lehetőségeik vannak a magyar kézműveseknek, mi az itteni gyakorlat.

B.K.: És te? Továbbra is hobbiként tervezed folytatni az általad választott kézműves tevékenységet?

I.I.: Igazából, amikor két éve elindult ez a projekt, akkor kaptam kedvet ahhoz, hogy én is csináljak valamit. Megtanultam kötni, amit előtte soha nem próbáltam még. Úgyhogy elmentem egy rövid tanfolyamra. Semmilyen kézimunkát nem csináltam azelőtt és ezt a vágyat a projekt hozta meg.

B.K.: Hogyan csatlakoztál a projekthez?

I.I.: Társaságunk a program egyik partnere.

B.K.: És hogy haladsz a kötéssel, így két év elteltével?

I.I.: Szabadidőmben kötök, kikapcsolódásként, kedvtelésből. Még nem sok munka készült el, de kötöttem például egy ruhát a kislányomnak, egy pulóvert a férjemnek és magamnak néhány felsőrészt. Élvezem! Sőt, az egész családnak tetszik, hogy kötök és biztatnak, hogy folytassam. Jó dolog ez!

B.K.: Tervezed esetleg magasabb szinten, komolyabban is folytatni?

I.I.: Hát, még nagyon az elején tartok. Csak néhány alap technikát ismerek. Tudom, hogy menni fog és egyre jobb lesz. Végül is, most már legalább tudom a lépéseket, hogy hogyan lehet ebből esetleg később üzletet, vállalkozást formálni. Ha már most, a legelején tetszik másoknak az, amit csinálok, akkor arra számítok, hogy ezután is tetszeni fog, tehát menni fog.

B.K.: Akkor biztos, hogy folytatod a kötést?

I.I.: Nem tudom. Azaz, nem tervezem. Egyszerűen jólesik csinálni, kitölti az időmet, lenyugtatja az idegeimet. Hahaha! (…) De mindenek előtt szórakozás, kikapcsolódás! Kitalálni a fonaltípust, a színeket, meg azt, hogy mi készülhetne ezekből. Ez olyan szép munka, inspiráló és nagyon sok pozitív energiát ad. Nem csak a mindennapi gondok vannak, amik megoldásra várnak meg a rutin és a bénaságok. Hanem csinálsz valami kreatív dolgot is, valami olyat, amit szeretsz és szépnek találsz.

B.K.: Hogy ítélte meg a bolgár csoport a programot?

I.I.: Nagyra értékelték, hogy részt vehettek benne és annyi mindenkivel találkozhattak, tapasztalatot cserélhettek. Örültek, hogy megismerhették Budapestet, bemutathatták itt a munkáikat és visszajelzést kaphattak róluk, felmérhették ezáltal is a sikerüket, valamint fejleszthették is magukat új ötletek, módszerek segítségével.

B.K.: Köszönöm a beszélgetést és kívánom, hogy ne veszítsd el a fonalat!

I.I.: Hahahaaa!

Az interjút készítette: Balogh Katalin, a Nőtárs Alapítvány önkéntese
Kézművesnők európai találkozója Budapesten - 2012. június 3-7.
Meg tudod csinálni! - Új lehetőségek nőknek vállalkozást indítani

Irena Bulgáriából (jobbra)



„Mindig hobbi. Minden ruhám „Irinás”. Minden ékszer személyre szabott.” - június 6., szerda (interjú)

Interjú Palányi Irina kézműves-ékszerkészítővel

B.K.: Irina, téged mi hozott el erre a vásár-napra, az Európai kézművesnők nemzetközi találkozójának egyik záróeseményére?

P.I.: Barátnőimmel mindig valami újat keresünk. Van egy barátnőm, aki nem csinál meg semmit saját kezűleg, hanem átpasszolja nekem azt, amit nem tud megoldani. Ő szólt, hogy van egy program, ami nekem való. Én is ilyen jellegű programban dolgozom, ami miatt sajnos nem tudtam végig itt lenni ezen az eseményen.

B.K.: Ez a mai nap is hasznos lehet.

P.I.: Ma szorítottam erre időt. Aztán lehet, hogy sokat kockáztatok és holnap elküldenek. De remélem, mégiscsak jól tettem, hogy eljöttem.

B.K.: A kézművességgel mióta foglalkozol?

P.I.: Gyerekkorom óta. Szegény családból származom, ahol mindent meg kellett tudni oldani önerőből vagy konkrétan saját, kétkezi munkával. Akkor is jól jött a kézművesség, ha az ember nem akart egyhangúságot. Egyébként az egész környékünk kreatív volt. Én babákat is varrtam például.

B.K.: Hol nőttél föl?

P.I.: Ukrajnában, a Dnyeper-delta vidékén. Két tengerrel is határos a megyénk, az Azovi és a Fekete-tengerrel. Egy határtalan vidék!

B.K.: Mióta élsz Magyarországon?

P.I.: '88 óta. Magyar a férjem, akihez kint mentem hozzá, majd ideköltöztünk.

B.K.: A kézművesség hobbid volt?

P.I.: Mindig hobbi. Nem ebből élek, a mai napig. Szeretnék ebből megélni de egyrészt én nem szeretek műanyaggal foglalkozni. A műanyag az műanyag. Az arra való, mint például itt ez a pet palack táska. Vagy virágok, azokat szoktam még abból készíteni. Lehet belőle ajándékkísérő vagy valami doboz. El lehet adni, de ha az ékszer nem megy...

B.K.: Milyen anyaggal dolgozol szívesen?

P.I.: Féldrágakövekkel, kizárólag, kristállyal vagy még üveggel. Például itt ez a Tekla gyöngy. Egyébként ez egy drága dolog. Ez itt Aragonit. Járom a vásárokat, különböző kiállításokat, ahol be lehet szerezni ezeket az anyagokat. Már megvan a kialakult kör, akiktől megbízható anyagot tudok vásárolni. Ezek a dolgok itt, például, nézd meg, majdnem mindegyik egyedi gyöngy.

B.K.: Nagyon szép!

P.I.: Ahonnan jövök, az kikötőváros volt. Ott úgy öltöztünk, hogy az egyedi legyen. Az ékszereknél is ez a lényeg, mindegyik személyre szabott.

B.K.: Ezek szerint, ha üzletszerűen akarnál foglalkozni a kézművességgel, akkor vásárokba kellene járnod, hogy személyesen tudj találkozni a vásárlóiddal és egyedi ajánlásokat adhass, vagy egyedi elképzeléseket fogadj?

P.I.: Is. Ez is működne. De a legjobb szerintem az volna – úgy képzelem, hogy ha valaki rendelni szeretne tőlem, akkor küldjön magáról egy egész alakos képet! De beszéd közben is kialakul egy kapcsolat, ami alapján tudom, hogy az illetőnek mi kell.

B.K.: Valahogy ráérzel az emberek személyiségére.

P.I.: Igen. Hálaistennek, én mindig emberekkel foglalkoztam. Illetve én magam sem szeretek egyhangúan öltözködni. Nekem minden ruhám „Irinás”. Aztán van olyan barátnőm például, aki soha nem hordott ékszereket, most pedig hordja az „enyémeket”.

B.K.: Nem gondolkozol abban, hogy mégiscsak vállalkozás szerűen űzd ezt a gyönyörű hobbit?

P.I.: Mivel eddig még semmit nem adtam el üzletszerűen...

B.K.: De próbáltad?

P.I.: Próbáltam. Nem veszik meg. Ajándékba igen, amúgy meg nem. Finoman, ráutalással elmondom, hogy „ez tizenkétezer forint”. Nem veszik meg. Pedig tenyésztett gyöngy és Aragonit.

B.K.: Ezek drága anyagok.

P.I.: Drága. És ezüstre van téve. Utánaszámoltam, másfél ezer forint, ami ebből az árból az én munkám lenne. És mindig tesztelem, amit ajándékba készítek. Rajtam van egy pár napig, hogy lássam, pöndörödik -e, megfordul, megpördül -e, meg kell -e húzni itt-ott.

B.K.: Figyelsz a minőségre.

P.I.: Igen, mert ezek itt például már ötéves dolgok, és az illető a mai napig hordja őket. És ha ezeket eladnám és a vevőim kifizetnék érte a drága pénzt, akkor azért minőséget adjak.

B.K.: Gondoltál már arra, hogy az Interneten jelenj meg a munkáiddal és azon keresztül add el őket?

P.I.: Négy vagy öt éve megpróbáltam és lelopták az ötleteimet.

B.K.: Azt is lehetne, hogy csak pár termékkel jelenj meg és úgy gyűjts vevőket, akikkel később személyesen is felvehetnéd a kapcsolatot és bemutatnád a nagyobb kollekciódat.

P.I.: Nem tudok honlapot készíteni. Ha valakit megkérnék, az elég drága lenne. Mellékállásként vállalkozást indítani, az is egy drága dolog. De próbálkozom.

B.K.: A Meskáról hallottál már?

P.I.: Most pénteken hallottam róla, itt, a rendezvényen, de még nem volt időm megnézni, hogy hogyan, milyen feltételekkel is működik.

B.K.: Hátha máris tanultál egy jó lehetőségről.

P.I.: Igen, igyekszem minden információt begyűjteni. Itt is. Olyan vagyok, mint a szivacs. Örülök, hogy itt lehetek és köszönöm a lehetőséget!

B.K.: Örülök, hogy megismerhettem egy „valódi” szivacsot, nem műanyagból! Köszönöm az interjút!

Az interjút készítette: Balogh Katalin, a Nőtárs Alapítvány önkéntese
Kézművesnők európai találkozója Budapesten - 2012. június 3-7.
Meg tudod csinálni! - Új lehetőségek nőknek vállalkozást indítani

Irina ékszerek

Biciklizett és közben rájött, hogy a bringás táskájára kereslet van - június 6., szerda (interjú)

Interjú Herbai Máriával, a bringabag.hu kézművesével

B.K.: Meséld el, kérlek, hol hallottál erről a rendezvényről!

H.M.: A Wamp-on szoktam kiállítani. Azt hiszem, pont a májusin jött oda hozzám Ildikó (Sárközy Ildikó, a Nőtárs Alapítvány kurátora), megnézte a dolgaimat és megkérdezte, hogy volna -e kedvem részt venni a konferencián, ahol elmesélhetném, hogy mivel foglalkozom, hogyan csinálom mindezt, hogyan népszerűsítem a termékeimet.

B.K: Milyen kérdéseket kaptál, miben tudtál segíteni a résztvevőknek? Volt már alkalmad beszélgetni velük, akár ma, akár a tegnapi nap folyamán?

H.M.: Nagyon rövid ideig voltam itt tegnap. A jelenről és a jövőről beszéltem, bemutattam a tevékenységemet, és azt, hogy hol vagyok jelen a termékeimmel, van -e segítségem.

B.K.: Van esetleg olyan információ, amivel a program résztvevői tudnának neked segíteni?


H.M.: Teljes mértékben elképzelhetőnek tartom, persze.

B.K.: Neked hogy megy ma az, amit kitaláltál? Hogy megy a kézműves termékek kereskedelme és egyáltalán az üzletszerű működés?

H.M.: Egy kicsit speciális helyzetben vagyok, mert van egy kisfiam, aki miatt... illetve hát nem miatta, de az életünk egy kicsit megváltozott és egy évig ezért elég lazán foglalkoztam csak a termékeimmel. Úgyhogy most próbálok visszatérni. Én azt gondolom, hogy nagy jövő van ebben és ha én ezt okosan, ügyesen csinálom és folyamatosan jelen vagyok az Interneten, a Facebookon, akkor ez jól tud működni. Persze rettentő sokat kell ezzel a részével foglalkozni.

B.K.: A menedzsmenttel.

H.M.: Igen, tehát nem csak az alkotással, hanem azzal, hogy folyamatosan tudjanak rólam, hogy mindig lássanak, hogy újra meg újra találkozzanak a dolgaimmal. Ugyanakkor azt is érzem, hogy idén és már tavaly is, sokkal nehezebb volt. A válságot maximálisan érzem. A Wamp-on, két-három évvel ezelőtt akár háromszoros bevételünk volt a mostanihoz képest.

B.K.: Amikor kitaláltad ezt a termékskálát, akkor biztosan gondoltál arra, hogy ezek keresett termékek lesznek, mivel egyre többen bicikliznek Budapesten.

H.M.: Persze. Amikor elkezdtünk ezzel foglalkozni, azt hiszem, pont akkoriban kezdett föllendülni a bringás életmód.

B.K.: Saját érdeklődésből is fakad esetleg ez a választás?

H.M.: Igen, bicikliztem és abszolút saját igényem is volt, hogy legyen egy biciklis táskám, egy olyan, amivel a munkahelyemre is be tudok járni, ami egy kicsit csinosabb, vidámabb...

B.K.: ...és közben rájöttél, hogy erre kereslet is van.

H.M.: Igen, így van.

B.K.: Jelenleg melyik segít neked többet, a vásáron, Wamp-on való jelenlét, vagy az internetes értékesítés? Melyik megy jobban?

H.M.: Azt hiszem, hogy a személyes kapcsolat, az mindenképpen fontos, tehát, hogy az emberek megfoghassák a termékeimet, kezükbe vegyék, megnézzék. Aztán, ha nem is vásárolják meg őket a Wamp-on, tudják azt, hogy én elérhető vagyok az interneten keresztül. Én azt hiszem, hogy ez megoszlik és egymást támogatja a két fórum. Tehát, valakinek esetleg sokkal kényelmesebb otthon, a számítógép mellől vásárolni, mert van például ideje gondolkozni, a Wamp után, hogy melyik terméket vásárolja meg.

B.K.: Mit látsz most a legnagyobb nehézségnek vagy fejlesztendő területnek? Mondtad, hogy most válság van...

H.M.: Sokat kell fejleszteni még az internetes jelenlétet, illetve gyakran kell ott jelen lenni. A Facebookon is, vagy más bloggerekkel együttműködést keresve, ilyesmi. Illetve gondolkoznom kell azon, hogy legyenek olyan termékeim, amik egy kicsit alacsonyabb árkategóriájúak.

B.K.: Jó „visszatérést” és további jó munkát ehhez!

H.M.: Köszönöm!

Az interjút készítette: Balogh Katalin, a Nőtárs Alapítvány önkéntese
Kézművesnők európai találkozója Budapesten - 2012. június 3-7.
Meg tudod csinálni! - Új lehetőségek nőknek vállalkozást indítani

Bringabag - Herbai Mária

2012. június 14.

Mézes mandalákat készítek - június 6., szerda (interjú)

Rita immáron tíz éve foglalkozik mézeskalács-készítéssel, bár vállalkozásként mindössze egy éve. Ezek  a mézeskalácsok dísztárgyakként funkcionálnak, de persze ehetőek is. 

A fő motívum - amit nagyon szeret - a mandalák. Ezek nagy része zsűriztetve is van az Iparművészeti Lektorátus által. A díszítettség az, ami egyedivé teszi ezeket az alkotásokat. Rita elmondása szerint a mézeskalács olyan, mint a gyurma; rengeteg mindent meg lehet valósítani belőle. Nemcsak síkbeli vagy hurkákból készített formákat, de térbeli alakzatokat is. Így házikót, Betlehemet, nyitott könyvet, különféle dobozokat, kosarakat, egyszóval csak a képzelet szabhat határt. És persze igyekszik is mindig új dolgokat kitalálni. Ám szlovák oldalakon látottakból is szokott ihletet meríteni; sok ötletet átalakít a saját elképzeléséhez.

2010-ben elvégezte a mézeskalács-készítő szakmát egy OKJ-s tanfolyam keretein belül, de mivel ő már régóta foglalkozott ezzel a területtel, így ez inkább technikai finomítások elsajátítása miatt volt érdekes számára. A vállalkozását a 22. kerületi önkormányzatban kezdte el, ahol nagyon készségesek voltak, sok mindent elmondtak, amivel addig nem volt tisztában. Könyvelőt is kellett keresnie, aki szintén sok ötlettel és információval segítette az indulást, természetesen a mai napig segít a gyorsan változó jogszabályok rengetegében eligazodni. Rita meg is volt döbbenve az elején, milyen sok helyre kell befizetni kisebb-nagyobb összeget, hogy vállalkozónőként tevékenykedhessen. Az első éve nem volt nyereséges, nagyon sok mindent fektetett be. Ám Rita reméli, hogy a mostani évet nyereséggel zárhatja már.

Mostanában alakítja ki saját műhelyét, mely az OÉTI szabályainak is megfelel, mindemellett az árusítás a Gozsdu udvarban, Meska boltokban és különböző vásárokon zajlik, és természetesen az interneten. Saját weboldala és Facebook oldala is van. Az értékesítésben a lánya van nagyon nagy segítségére, már csak azért is, mert beszél nyelveket, Rita viszont nem. Persze lányának is megvan a kézügyessége az alkotáshoz is.
Amivel még gondja akadt Ritának, az a csomagolás volt. Ahhoz, hogy nagyker áron tudjon hozzájutni a dobozokhoz, melyekbe csomagolná a mézeskalácsokat, nagy mennyiségben kellene megrendelnie őket, amit viszont sem anyagilag nem engedhet meg, sem pedig raktározni nem tudná. Így saját maga oldotta meg ezt a kérdést egyedi dobozokkal.

Rita mellékállásban foglalkozik a mézeskalács-készítéssel, főállásban óvónőként dolgozik. Ám nem meglepő módon főállásába is belopja „hobbijának” kulisszatitkait; mézeskalács-foglalkozásokat szokott tartani az ovisoknak és szüleiknek egyaránt.

Ballóné Lendvai Ágnes
Nőtárs Alapítvány önkéntese
Kézművesnők európai találkozója Budapesten - 2012. június 3-7.
Meg tudod csinálni! - Új lehetőségek nőknek vállalkozást indítani

Meg tudod csinálni - Mézes mandala - 2012. június 6.

Meg tudod csinálni - Mézes mandala - 2012. június 6.

Meg tudod csinálni - Mézes mandala - 2012. június 6.

Meg tudod csinálni - Mézes mandala - 2012. június 6.

Meg tudod csinálni - Mézes mandala - 2012. június 6.

Meg tudod csinálni - Mézes mandala - 2012. június 6.

Meg tudod csinálni - Mézes mandala - 2012. június 6.

Meg tudod csinálni - Mézes mandala - 2012. június 6.

A gyapjú szerelmese Németországból - június 6., szerda (interjú)

Csilla, a gyapjú szerelmese, magyar származású, bár immáron huszonnégy éve él Németországban. Már egészen kicsi kora óta foglalkozik kézműves tevékenységekkel, mint például a kötés, varrás. Hat éves korában anyukájának hímzett terítőt ajándékozott karácsonyra.

Ám mikor körülbelül tíz éve megismerkedett a gyapjúval, teljesen elköteleződött irányába.
„Azóta szinte mindennel foglalkozom, ami gyapjúval kapcsolatos: az orsóval és rokkával való fonástól kezdve, nemezeléssel és hímzéssel is, a saját hímzőgépemmel a saját kis műhelyemben, ahol minden egyes szabad percem töltöm.

Vállalkozásom internetes oldalon keresztül működik, illetve van egy blogom is, így a világhálón keresztül mindenképp megtalálható a munkásságom; ami a 21. században talán hatékonyabb is, mintha üzletem lenne. Persze személyesen is megjelenek a termékeimmel a „piacon”, vásárokra szoktam járni és kiállítani. A vásároknak viszont két hátránya is van számomra. Az egyik, hogy mivel egyedül csinálok mindent, ezért az egész pavilont is egyedül kell odavinnem, felállítanom; ami valljuk be, nem a legkellemesebb időtöltésem. A másik pedig az, hogy mivel szabadtéri rendezvényekről beszélünk, így sokban függ sajnos az időjárástól a kimenetel. Elképzelhető, hogy elmossa az eső, vagy elfújja a szél a vásárt. A jövőben pedig szeretnék webshopot is üzemeltetni, amivel remélhetőleg még jobban ki tudom terjeszteni az eladásaim.

Ennek elindításához és egyáltalán a folytatáshoz nagyon sok lendületet kaptam ezen a rendezvényen, és pozitív visszajelzésekben sem volt hiány. Így mindenképpen örülök, hogy itt lehettem és megismerkedhettem más nőkkel, akik szintén ezen a területen tevékenykednek. Sikeres volt a rendezvény, mert lehetőséget kaptunk egymás munkájának megismerésére és egymás támogatására.”

Csilla kézműves vállalkozása mellett gépészmérnökként dolgozik, és saját bevallása szerint azóta ilyen eredményes és sikeres, mióta nem él már együtt a férjével, aki mindenben hátráltatta.
Annyi biztos, örülünk, hogy megtalálta élete „szerelmét” és sikerült kiteljesednie munkájában.

Ballóné Lendvai Ágnes
Nőtárs Alapítvány önkéntese
Kézművesnők európai találkozója Budapesten - 2012. június 3-7.
Meg tudod csinálni! - Új lehetőségek nőknek vállalkozást indítani

Meg tudod csinálni - Csilla Németországból

Meg tudod csinálni - Csilla Németországból

Meg tudod csinálni - Csilla Németországból

Meg tudod csinálni - Csilla Németországból

2012. június 12.

Hogy mire jó egy fémallergia? Naná, semmire! Vagy mégis? - június 5., kedd (beszámoló)

Schneider Erikát éppen ez az allergia indította el egy új világ, a kézműves világ felé, amikor is nem tudta viselni a készen vásárolt ékszereket a bennünk lévő fémek allergén tartalma miatt.  Mit volt mit tenni - ékszer nélkül mégsem élet az élet : )) - saját maga készítette el az első allergiamentes ékszereit!

Később a család, az ismerősök is részesültek a remekművekből, azután megérkeztek az első felkérések is. Innen már egyenes út vezetett az ismertség felé és most már nyugodtan mondhatjuk, a népszerűség felé is.

Végzettsége varrónő, jelenleg is ez a főállása. A kézművesség már jóval korábban, a gyermekkorában fertőzte meg, amikor az édesanyja keresztszemes, kalocsai hímzésre, horgolásra tanította. A középiskolai évek alatt sem unatkozott, a pad alatt ugyanis gyorsan elkészült egy-egy pulóver, ami jó bevételi forrásnak bizonyult az akkor még gimnazista Erikának.

Aztán jött a varrás és később egy újabb szerelem, az ékszerkészítés, amelyek persze nemcsak azért egyediek, mert nem allergizálnak, hanem mert nincs két egyforma. Hogy mi ihleti meg? Röviden szólva: az élet, a pillanat, egy hangulat. Mindig van nála papír, ceruza és rögtön jegyzetel, bármi is érinti meg.  Ékszereit gyöngyökkel, természetes ásványokkal díszíti, különböző színekben, stílusban, amely stílusjegyek már visszaköszönnek a tanítványok munkáiban is, hiszen hétvégenként nekik adja tovább ismereteit.

3 éve foglalkozik ezzel a mesterséggel, ami éppen elég idő volt ahhoz, hogy a www.meska.hu weboldalon 600 elismerő visszajelzést gyűjtsön be, talán nem véletlenül! Az interneten kívül találkozhatunk termékeivel a Petőfi Csarnok kézműves vásárain, évente két alkalommal: ősszel és tavasszal.

Farkas Márta
Nőtárs Alapítvány önkéntese
Kézművesnők európai találkozója Budapesten - 2012. június 3-7.
Meg tudod csinálni! - Új lehetőségek nőknek vállalkozást indítani

Meg tudod csinálni - Schneider Erika - 2012. június 5.

Meg tudod csinálni - Schneider Erika - 2012. június 5.

Meg tudod csinálni - Schneider Erika - 2012. június 5.

Meg tudod csinálni - Schneider Erika - 2012. június 5.

Anyukák, gyermekek figyelem! Van egy jó hírem! - június 5., kedd (beszámoló)

Készülnek még olyan játékok, amelyek gyermekükkel együtt ünnepelhetik meg a 3. születésnapjukat! András Adél ilyen babákat, játékokat készít, melyeken nem fog az idő vasfoga. Bár eredeti szakmája bútortervező faipari mérnök, mégis a babák az igazi szerelem! : ))

Adél már gyerekkorában is varrt babaruhákat, később gyermekei születése után tért vissza ehhez az azóta is kedves elfoglaltságához. Azt mondja, nem volt benne kockázat - amikor az első babáját elkészült, feltette az internetre, mondván, majd kiderül van-e rá kereslet. Olyannyira volt, hogy már másnap megvették! Ekkor jött a gondolat, hogy érdemes vele komolyan foglalkozni. Azóta egyedi kérések is érkeznek hozzá, például hogy szőke haja, piros pöttyös ruhája legyen a babának, vagy egy újabb sapkával, táskával szeretnék kiegészíteni a kollekciót.

Persze a húsvét nyúl, a karácsonyi angyalka is nagy érdeklődésre tart számot és ami még fontosabb, hogy nemcsak a nők, az édesanyák, hanem a férfiak, apukák körében is.

A babák nagy értéke, a kedvességükön, szépségükön túl, hogy természetes anyagból készülnek, moshatóak, és nem utolsó sorban zsűrizett termékek.  A Képző- és Iparművészeti Lektorátus megnézi, bevizsgálja, majd a szakértő zsűri kiállít egy igazolást, miszerint zsűrizett, gyermekbarát a játék.

Vendégköre folyamatosan bővül és sok a visszajáró vásárló is, akik közül jó néhányan jeleznek vissza, miszerint gyermekük csak az Adél-féle babákkal alszik el, vagy velük megy az óvodába. Persze arra is van példa, hogy egy újszülött érkezik a családba, ahol a nővérnek, bátynak is ilyen babái voltak, akkor ott nincs mese, a picinek is ilyen baba kell!

Adél termékei a www.meska.hu oldalon vásárolhatók meg.

Farkas Márta
Nőtárs Alapítvány önkéntese
Kézművesnők európai találkozója Budapesten - 2012. június 3-7.
Meg tudod csinálni! - Új lehetőségek nőknek vállalkozást indítani

Meg tudod csinálni - András Adél - 2012. június 5.

Meg tudod csinálni - András Adél - 2012. június 5.

Meg tudod csinálni - András Adél - 2012. június 5.

Meg tudod csinálni - András Adél - 2012. június 5.

Interjú a beszélgetés egyik meghívottjával, Vesztl Fannival - június 5., kedd

B.K.: Főállású, végzett iparművész vagy. A program résztvevői közül valaki arról kérdezett, hogyan hatottak az egyetemi évek az alkotásaidra. Jól értettem, hogy "sehogy"?!

V.F.: Valóban, nem sokban alakították ezek az évek az alkotásaim megjelenését, mivel inkább visszafogták azt.

B.K.: Azt mondtad, inkább csak megfelelni próbáltál az ottani követelményeknek.

V.F.: Igen, mivel gyakran kaptam olyan megítélést, kritikát a munkáimmal kapcsolatban, amik arra ösztönöztek, hogy visszafogjam a saját sokszínűségemet, díszítő elemeimet. Ráadásul elsőre nem is vettek föl az Iparművészetire, így maradtam még egy évet a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában, ahol viszont nagyon jó képzést kaptam. Az egyetemen gyakran úgy éreztem, hogy már tudom mindazt, amit tanítottak, miközben nem volt másra időm, mint a kiadott feladatokat határidőre elkészíteni.

B.K.: Így az egyetem után végre jöhetett a nagy kiteljesedés és alkotói szabadság. Jól látom?

V.F.: Igen. Két éve végeztem, akkoriban regisztráltam a Meskán (meska.hu), eleinte csak a képeimmel. A suliban is sokat firkáltam, főleg madarakat. Aztán föltettem az ékszereket és a többit, ahogy fokozatosan készült a kollekcióm. Azóta már tényleg csak a saját kifejezésmódomat és ötleteimet valósítom meg.

B.K.: Akvarell, toll és kollázs technikájú képekkel, textil- és más ékszerekkel, játékokkal és kisebb lakásdekorációkkal vagy jelen, mint kézműves.  Megtalálnak néha a vevők egyéni kérésekkel is?

V.F.: Meg, bár főleg a képek kapcsán, ahol egy adott témát kérnek tőlem.

B.K.: Egyéb, más részletre kiterjedő kívánságok is előfordulnak?

V.F.: Néha. De például létező mesefigurát vagy ilyesmit nem vállalok, az másolás.

B.K.: Milyen tapasztalat számodra a netes értékesítés?

V.F.: Négy pesti boltban is árulják a munkáimat, de a legjobb értékesítési forma egyértelműen a netes.

B.K.: A szakmai beszélgetés során arról is megkérdeztek, mennyire vagy elégedett a bevételeddel. Azt mondtad, most, hogy nincsenek még gyerekeid, megengedheted magadnak a jelenlegi keresetet, de szeretnél fejlődést elérni, hogy jó megélhetést biztosíthass magadnak a szakmáddal, munkáiddal. Mit gondolsz, mit kellene még tenned ehhez?

V.F.: Jó volna, ha a képeim illusztrációkként, könyvekben jelenhetnének meg. Ehhez kellene valamilyen kapcsolat, ismerettség. Meséket apukám ír. A kiadáshoz azonban támogató is szükséges.

B.K.: Milyen lépéseket tervezel, hogy tovább fejlődj?

V.F.: Ki kell találnom, hogyan jussak el több emberhez, hogy találjam meg a saját célközönségemet. Nyár van, ki kell jutni vásárokra is. Bár ehhez szerintem bizonyos értelemben vonzó személyiség is kell. Én nem vagyok annyira közvetlen. Néha "hülyén érzem magamat" a vásárokon.

B.K.: Pedig csak föl kell venned a lelkesedést, amit a vevőid éreznek a munkáidat nézegetve. Beszélgethetsz velük, tudom is én, először a kedvenc színeikről mondjuk. Most hogy már a te színeid és munkáid szabadon alakulnak, bátran mesélhetsz is róluk...

V.F.: Igen, valami ilyesmi kellene, csak még gyakorolni kell.

B.K.: Hajrá! Jó nyarat! És köszönöm a beszélgetést! - búcsúztam el Fannitól, majd választottam magamnak egy rózsaszín-lila-piros, vidám, nyári textilbrosst. Közben a program résztvevői ebédelni indultak, hogy aztán délután felüdülve folytassák élmény- és tapasztalat-körútjukat, Szentendrén.

Balogh Katalin
Nőtárs Alapítvány önkéntese
Kézművesnők európai találkozója Budapesten - 2012. június 3-7.
Meg tudod csinálni! - Új lehetőségek nőknek vállalkozást indítani

Meg tudod csinálni - Vesztl Fanni - 2012. június 5.

Meg tudod csinálni - Vesztl Fanni - 2012. június 5.

Meg tudod csinálni - Vesztl Fanni - 2012. június 5.

Meg tudod csinálni - Vesztl Fanni - 2012. június 5.

Meg tudod csinálni - Vesztl Fanni - 2012. június 5.

Meg tudod csinálni - Vesztl Fanni - 2012. június 5.




Hogyan fejlesszük, kommunikáljuk és értékesítsük kézműves termékeinket az Interneten? - június 5., kedd (beszámoló)

A budapesti találkozó harmadik napi műhelytémája az online értékesítés lehetőségeinek és magyarországi gyakorlatának apropóján szerveződött. A szakmai beszélgetés előtt azonban a külföldi kézművesnők egy hagyományos budapesti piac, a Vásárcsarnok felfedezésére indultak. Hazai kereskedők kézművestermékeivel ismerkedtek, a hímzett terítőktől a házikolbászig.

A német csoporttal indultam vásárnézőbe, akik között magyar származású kézművesnők is akadtak. Nagy egyetértésben az egyik házi pékség pogácsáit, mákos és szilvás rétesét találták a legmegfelelőbb reggelinek, amit a csarnok lépcsőin ülve fogyasztottak el. Az emeleti kézművestermékek szakértő vizsgálata közben elbeszélgettünk arról is, hogy meglepően ritkán jut el némelyikük egy ilyen piacra, ráérősen vásárolgatni, hiszen a kézművesmunka, különösképpen egy főállás mellett végezve, családosként, igen komoly idő- és energiaráfordítást követel. Ugyanakkor ez a tevékenység a kedvencük, ebből volna jó megélhetést kovácsolniuk. Az online értékesítés, saját weboldal már nagy segítség ehhez, igaz, gyakran sem idejük, sem kedvük nincs az ottani tartalom frissítésére, színesítésére. Pedig van már egy műhely, ahová csak belépni is egy üdítő élmény, és ugyanez a hangulat, kreativitás, a vevők felé, interneten is megjelenhetne, sőt, szükség is volna rá.

Ezt az igényt és kihívást segíteni hivatott Magyarországon a Meska.hu, mely szlogenjében hordozza credóját: saját kézzel, szívvel, lélekkel. És valóban, csekély költség ellenében hozza össze az ország kézműveseit és az egyedi termékek vásárlóit, egy olyan portálon, melyen a személyes igény és igényesség a legfőbb közös érték. Ez jellemzi a portékákat és ez működteti magát a webshopot is, számtalan keresési lehetőséget engedve a böngészőknek, az állatfelszerelésektől a zokniig, vagy ha csak színben gondolkozunk, akkor az aranytól a zöldig, lényeg, hogy á-tól z-ig bármit és bárhogyan megtaláljon a kreativitást kedvelő vevő.
A Meska név is egyedi képződmény, amely nem a név rövidített változataként jött létre, hanem fordítva, utólag nyert értelmet a kreatív műszó: mindenféle, egyedi, saját készítésű alkotás. Nekem, így elsőre, a mézeskalács jut róla eszembe.

A szakmai kerekasztal egyik kulcsembere, a Meska portál létrehozója, Porst Réka volt, aki nem csak arról beszélt, hogy az online értékesítésé a jövő, hanem leginkább arról, hogy ez már a jelen. A jelenlévők pedig komoly érdeklődéssel és számtalan kérdéssel reagáltak a sikeres és ugyanakkor egyszerű portál működésének mibenlétére. A legtöbb kérdés végül a Meskán kereskedő és az eseményen megjelent kézművesnőkhöz szólt. A portálon megjelenő és a beszélgetésre elhozott babák és ékszerek mindenkire inspiráló hatással voltak, kíváncsivá tették a külföldi kolléganőket az ő alkotói tevékenységük, történetük és eladási tapasztalataik iránt.

Balogh Katalin
Nőtárs Alapítvány önkéntese
Kézművesnők európai találkozója Budapesten - 2012. június 3-7.
Meg tudod csinálni! - Új lehetőségek nőknek vállalkozást indítani

Meg tudod csinálni - Meska - 2012. június 5.

Meg tudod csinálni - Meska - 2012. június 5.

Meg tudod csinálni - Meska - 2012. június 5.

Meg tudod csinálni - Meska - 2012. június 5.

Meg tudod csinálni - Meska - 2012. június 5.

Meg tudod csinálni - Meska - 2012. június 5.

Meg tudod csinálni - Meska - 2012. június 5.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

RSS-értesítésre feliratkozás

Napi hírlevélre feliratkozás

Írd be e-mail címedet: